Fehér szombat

November 30.

Szép kék egyenkorcsolyák

Fekete péntek után szép fehér szombat következett. Nemcsak a szép fehér hó miatt (a fiúk építettek is egy mini hóembert, eredeti sárgarépával). Elmentünk délelőtt, illetve a későn kelés miatt már inkább kora délután korcsolyázni. Éppen ma nyílt meg az egyik szabadtéri városi koripálya, kedvező áron mehettünk be, nem kellett fizetni a korcsolyabérlésért. Jókat csúszkáltunk. Érdekes volt az idő, mert a pályán azért néhány kör után átfáztunk, kétszer is bementünk a melegedőbe (természetesen itt is lehetett pattogatott kukoricát venni). Jó minőségű volt a pálya, nem lett kásás. Igazi családi korizás volt, bár mindannyiunk lábát kegyetlenül nyomta a kölcsön-cipő.

A pálya közel volt a folyóparthoz

A kései ebéd és forraltborozás után (legalább elhasználtuk a felhalmozódott félédes rizling készletet) Carol ötletére elmentünk egy jégkorong meccsre. A Notre Dame játszott az Ohio State Universitivel. Az első harmad volt csak szoros, aztán lelépték a vendégek a "mieinket", 5:1 lett a gyászos vége. A hangulat jó volt, zengett a "Go Irish!" ( a Notre Dame egyetem csapatainak kiabálják tipikusan, az ír kötődés miatt.)! Kinga is bírta, az utolsó harmad szünetében, 9 körül kellett őt hazavinni, mert kipurcant.

 Az első szünetben Titi, Kinga és Carol készítettek szurkolótáblákat, ami látható a fotón is. Ilyeneket sokan kreálnak, nagy lendülettel mutogatják a játék szüneteiben, közben meg lesik a nagy kivetítőt, hogy mutatja-e őket valamelyik kamera. Van nagy öröm, mikor valaki megpillantja magát a nagy vásznon! Ezek a meccsek itt Amerikában családi programnak számítanak, rengeteg a gyerek, ők különösen aktívak a szurkolásban. A nagy kivetítőn egyszer Titi és Carol is látható volt, amint (félig) őrülten csápolnak.

Hihetelen, hogy milyen hangulata van egy ilyen meccsnek! Igazság szerint én el sem akartam menni először, mondván, hogy mi a jó egy jégkorong meccsben, jóformán a korongot sem lehet látni, olyan gyorsan mozog. Aztán engedtem a rábeszélésnek, és nem bántam meg! Azon kaptam magam, hogy a kezemet lengetve kiabálok, biztatom a csapatot. A meccs végét már nem láttam, de, tekintve a végeredményt, jobb is.

A fiatalok, háttérben a templom, egy emlékmű és a központi épület

Vasárnap a Notre Dame dómjába mentünk misére, majd sétáltunk a tavaszias melegben a Campuson. A könyvtár kávézójában megpihentünk kissé, volt egy kis süti-kávé kombó mindenkinek.  Majd itthon folytattuk egy jó kis gulyással, természetesen amish marhából ( hiába, itt ez a legmegbízhatóbb). Nagyon jó volt, hogy itt voltak a magyar vendégek, szerintem mindenki élvezte ezt az egy hetet. Jókat rikikiztünk, s tanulgattuk a pókerezést is.





Háborús Alumni emlékmű

A pázmányos különítmény, háttérben a híres
"Touch down Jesus"

Sajnos hétfő délben elutaztak Ágostonék és Regina, újból visszazökkentük a rendes kerékvágásba. A gyerekek suliban, Titi Chicagoban, én pedig itthon rendezem vissza a terepet, takarítok, főzök. Már csak három hetet kell suliba menni a gyerkőcöknek a karácsonyi szünetig, az meg hamar el fog telni!