Az amishok marhája

október 13.

Ismét eltelt egy hétvége, most a héten lesz pont két hónapja, hogy itt vagyunk... Közhely, de rohan az idő.
Szombat reggel kimentünk Titivel a Farmer's Market-ra (piac), hogy megkeressük Ernie-t, amish barátunkat, hogy marhahusit vásároljunk tőle. Az ő farmján jártunk pár hete, láttuk az állatait, a gazdaságát, nagyon érdekes volt. Szóval, vettünk tőle szép, levesnek való húst, bemutattuk neki Johannát és az éppen itt tartózkodó férjét, csöppet beszélgettünk, majd folytattuk a piacozást. Nagyon szép volt a kínálat, vettünk finom piros almát, Kinga választotta, leveszöldséget, gombát, stb. Akik itt árulnak a piacon, azok mind őstermelők, itt nincsenek viszonteladók, így biztos, hogy friss, jó minőségű árut lehet venni. Eddig még nem is csalódtunk.
Ebéd után Kingával elmentem a helyi állatkertbe ( már jó régóta terveztük, csak mindig közbejött valami...), Titi meg Bencével teniszezett addig, Marci itthon pihengetett. Nagyon klassz az állatkert, tip-top, rendezett, szépen parkosított, komoly állatsereggel. A nagy élmény volt, hogy hallottuk az oroszlán ordítását!! Úgy gondoltuk Kingával, hogy egy majommal veszekedhetett, mert az egyik makákó " válaszolgatott" neki. Biztos bosszantották őfelségét a majmok, végül is elég életszerű... Még kisvasútja is van a zoo-nak, bár most nem próbáltuk ki, majd legközelebb. A legjobban a prérikutyák tetszettek nekünk, nagyon jól volt kialakítva az életterük, jól meg lehetett figyelni őket. Kinga egyébként is lelkesedik a kis szőrös állatokért, úgyhogy itt időztünk a legtöbbet. Majd a közeli játszótéren folytattuk az időtöltést, Titi is odajött a tenisz után. Nagyon jó itt, hogy teljesen nyitottak a sportpályák, gyakorlatilag mindenütt. A high school-oknak nagyon szuper infrastruktúrájuk van, csak az Adamsnek ( a fiúk sulija) 14 teniszpályája van! Hozzá a futópálya, focipálya, minden ami kell. Persze bent az épületekben min. 3 hatalmas tornaterem, uszoda ( ezek persze nem nyitottak), télre, vagy rossz idő esetére. Szóval, a lehetőség adott, mégis rengeteg az elhízott fiatal...Ki érti ezt? Mindenesetre mi igyekszünk ezt kihasználni, a tenisszel is, meg én is, miközben Kinga úszik, én futok a futópályán. Őszintén szólva, eléggé utálok futni, de most ez a mozgási lehetőségem, megtoldva egy kis gimnasztikával utána. Azért kibírható. Azt mondják az okosak, hogy egy idő után majd  "függő" leszek, mert a futás endorfint azaz boldogsághormont szabadít fel a szervezetben, így, ha ez elmarad,  hiányozni fog. Hát, még nem tartok itt...
Vasárnapra vendégeket hívtunk ebédre, Johannáékat meg természetesen Carolt. A mise előtt feltettük a levest főni, a marhahusinak idő kell! Misére most a Notre Dame University dómjába mentünk, híresek az ottani nagykórusos misék. Jó sokan voltak, Kinga is csak egy térdeplőre tudott leülni, mi végigálltuk. Tényleg szép volt a mise, jó pár pap celebrálta együtt. Utána itthon főztünk, a fiúk is egész sokat segítenek, ha akarnak, most pl. Bence készítette a salátát! Jó hangulatú ebédünk volt, jól éreztük magunkat. A desszertet külön megemlítem, mert nagyon aktuális volt. Itt hatalmas a "tök-kultusz", a pumpkin (sütőtök), hatalmas népszerűségnek örvend, mindenbe beleteszik ilyenkor, még kávékat is krealnak vele. Egyébként meg is kóstoltam az egyik fajta Pumpkin coffe-t, és nekem ízlett. Nem volt tolakodó tök íze, inkább olyan fahéjas, mézeskalácsos volt kellemes sütőtök utóízzel. Szóval, a piacon vásárolt tököt megsütöttem a sütőben, majd tejszínnel és mézzel összeturmixoltam (ezt már csináltam otthon is, nem újdonság), majd vaníliafagyival, és a tetején sós karamellszósszal tálaltam. Carol teljesen odavolt tőle, azt mondta, hogy még ilyen finom tököt nem evett, meg, hogy nyitnom kellene egy éttermet itt, mert az amcsik megőrülnének érte. Majd gondolkozom a felvetésén...
Ebéd után, mivel gyönyörű volt az idő, kimentünk a folyópartra sétálni, játszóterezni. Nagyon szép parkok vannak errefelé, jól lehet sétálgatni, kerózni, futni, jók a játszóterek is. Majd itthon készültünk lélekben a másnapi hétfőre. Nagyon nehéz a hétfő, gondolom ezzel más is így van, Marci csak nagy sóhajtozások közepette képes elindulni a suliba. Azt mondta, hogy így könnyebb neki picivel, csak nekünk  rossz hallgatni.
Titi holnap utazik Németországba, az azért nem lesz jó... Fura lesz így ittmaradni a gyerekekkel, hogy mindenki a családból Európában lesz. A tervek szerint vasárnap jön vissza, reméljük, hogy nem lesz fennforgás a reptereken az ebola miatt...