Az elmúlt napokban, amíg én a kissé ködös Chicagóban jártam, Nelli és Carol barátnője megszervezték a hétvégi villámlátogatásunkat Vermontba. Néhány napja találtuk ki, hogy meg kellene nézni az ottani csodás erdőket, hegyeket, állítólag most a legszebbek. Mivel csak ez a hétvége jött szóba, gyorsan döntöttünk, s bár nem lesz a legszebb az időjárás, várható eső, de belevágunk.
Clevelandben alszunk egy zsidó rabbi családjánál, Vermontban pedig Clair egyik festőművész barátnőjének a nagy házában kaptunk szállást. Nelli most süt-vásárol-csomagol, hogy 3-4 között el tudjunk indulni (viszünk sonkás táskát és ajándékba is kenyeret). Egy kocsival megyünk, úgyhogy lehet majd sokat angolul beszélni...
Már távolabbi terveket is szövögettek a lányok, építve Carol nagycsaládjára. Florida (Tampa) és Kalifornia is felkerült térképre, téli-nyári időzítéssel. Előbbi 16-17 óra, Los Angeles csak 30 óra kocsival.
Kinga egyébként tegnap megjegyezte Nellinek, hogy 'Anya, annyira örülök, hogy ebbe az osztályba irattál! Mindenki olyan kedves." Tényleg jókedvűen jön és megy a suliból, pedig biztosan nem tudja magát mindeneben megértetni. A fiúkat a külföldi diákokat felügyelő Rivera tanár úr is nagyon dicsérte, szorgalmasságuk és okosságuk miatt. Marci első havi bizonyítványa majdnem színötös volt, egy négyese volt a hét tárgyból. Bencének még van javítani valója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése