Utólag írom a bejegyzést, mert annyira fárasztóak voltak az elmúlt napok, hogy esténként már nem tudtuk magunkat rászánni az írásra. Pedig van mit!
Lincoln "templom" és egy látogatója |
Annál inkább tetszett Washington D.C. /Azért teszem hozzá, hogy D.C., mert ezzel a megjelöléssel különböztetik meg az Államok fővárosát Washington államtól, ami messze innen, észak-nyugatra található, a nyugati parton, a kanadai határnál. Ennek fővárosa Seattle, ide megy Titi vasárnap, szintén egyetemi meghívásra. A D.C. jelentése egyébként District of Columbia, annak a kerületnek a neve, ahol Washington található. Az amcsik gyakran csak így emlegetik a fővárost, hogy "D.C."/ Díszí/!
Szóval, Washington nagyon szép, tágas, élhető, teljesen európai benyomást keltő város /nem csoda, mert franciák tervezék /, kicsit Párizs, ill. Budapest fílinggel. Rengeteg a park, csodálatos,-éppen virágzó- fákkal, egyéb növényekkel. Itt egyáltalán nincsenek felhőkarcolók, de nem is hiányoznak!
Az FBI ügynök |
Jó kis hotelban laktunk a város szélén, ahonnan ún. shuttle járat vitt be minket minden reggel egy központi helyre, onnan már elérhető volt minden látnivaló.
Első nap/szerdán/ a Natural History Museumba /természettudományi múzeum/ mentünk, itt töltöttuk a nap jó részét, majd az Archives Museumba /archívumok múzeuma/. Ez utóbbiban forgatták a Nemzet Aranya c. Nicolas Cage filmet, ami a Függetlenségi Nyilatkozat eltulajdonításáról szól többek között. Itt található még a Bill of Rights, az USA Alkotmánya, és számos más irat, amikre nagyon büszkék errefelé.
Megnéztük a Ford Színházat, ahol Lincolnt lelőtték, minő érdekesség, majdnem napra pontosan 150 évvel ezelőtt!!/ 1865. április 14-én lőtték le, mi április 15-én voltunk ott./
Museum of Natural History |
A képzőművészeti múzeum - itt nem voltunk, de kívülről is nagyon szép volt |
Lincoln mauzóleum |
A Fehér Házat sem hagytuk ki persze, meglepően kicsi a hatalmas emlékművek, múzeumok mellett.
Sokat nem lehet látni belőle, csak a homlokzatot, meg a gyönyörű park egy kis darabját. Obamának nyomát sem leltük, pedig úgy volt, hogy fogad minket...
Épp a Potomac River partján sétálgattunk, amikor magyar szót hallottunk! Oda is jött hozzánk egy magyar nő, aki, mint utóbb kiderült, Washingtonba ment férjhez, több, mint 10 éve él kint, Kinga korú kislányuk van. Nagyon érdeklődő volt, és segítőkész, kaptam tőle névjegykártyát is, ki tudja, lehet, hogy szükség lesz rá valamikor...
Titi mindeközben konferenciázott, hiszen azért /is/ mentünk Washingtonba, esténként együtt mentünk vissza a shuttle-járattal a szállodába.
A Georgetown Law School terasza |
A Capitolium-túrát egy magyar fiú vezette, csak nekünk /!!/, a floridai szenátor stábjában dolgozik pár hónapig, és a túravezetés is a feladatköréhez tartozik. Mesélte, hogy a szenátor anyukája magyar volt, és magyar konyhát vezetett, a mai napig a pörkölt a kedvence!
A Capitolium egyébként irdatlan nagy épület, kisebb, nagyobb termeit bejártuk, találtunk Kossuth szobrot is! Az Képviselőház üléstermében voltunk, sajnos a Szenátus ülésterme aznap zárva volt.
Lady Liberty és a magyar látogatók |
Kossuth mint a magyar demokrácia apostola, központi helyen, mellette Churchill volt... |
Washington Monument |
A Potomac River és a cseresznyefák |
Sok tulipánfa is volt |
A Supreme Court - a Capitol mögött |
A kongresszusi könyvtár - a Supreme Court szomszédságában |
Másnap reggel gyors pakolás után indultunk haza, 10 órás út várt ránk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése