Vidékről a nagyvárosba

Vidékről a nagyvárosba

Aug. 12. kedd volt az első chicagói munkanapom. Igazi jó zuhogó esővel indult a nap SB-ben, szerencsére mire kiértem a reptérre, éppen nem esett. Sajnos fizetni kell a parkolásért, mert egyben van a vonat és a reptér, ez a két napos kaland kb. 16 USD lesz. A keddi nap villámgyorsan eltelt, tele letelepedős intéznivalókkal: találkozás néhány tanárral, munkaügyes papírmunka, telefonon elintéztem a SB-i villamos energia szerződés módosítást, majdnem teljesen a gázt is (még a lakbér szerződést kell ele-mailezni), kértem autó felelősségbiztosítás ajánlatot. A nap kézzelfogható eredménye volt, hogy a Chase banknál sikerült megkötni a szerződést. Könnyűnek tűnt, de azért elment vele majdnem egy óra. Nagyon segítőkészek a banki emberek, a bankár srác miattam túlórázott nem keveset és még ő kért elnézést, hogy várakoznom kellett… Hogy ezt a verseny kényszeríti ki, vagy alapból ennyivel kedvesebbek itt az emberek, nem tudom. Ma már használtam is a bankkártyámat, mikor reggel megvettem a debit kártyaként működő, nemrég bevezetett közlekedési bérletet. Megkérdeztem, Nelli is kaphat egyet, csak majd be kell mennie egy fiókba az útlevelével. 

Este becsekkoltam a hotelba, meglepetésemre egy nagyobb szobát (lakást!) adtak, biztos kevés vendégük volt. Ebben aztán kényelmesen elférne kis családunk. Este e-mailezgettem, majd engedve a régen látott TV/internet csábításának, megnéztem egy vicces Jackie Chan karate filmet. Így hiába volt nagy és kényelmes az ágy, nem sokat aludtam benne – másnap hat után ébredtem, mert időben kellett odaérni az egyetemi campusba. Érdekes érzés, hogy néhány nap internet, e-mai és működő telefon hiány milyen bizonytalanság érzést tud szülni – mondjuk mentségemre legyen szólva, két városban is intézni valók garmada áll előttem. Még a vasárnapi prédikációban hangzott el, hogy amikor iskolás táborok vannak, mindenkitől elveszik a kütyüket, s csak este van egy fél órás lehetőség kommunikálni. Hát, biztos így van, de néha jó, ha lennének ezek, mert pörög az élet (nem csak én pörgetem).

 A keddi nap azért is történelmi volt, mert otthon Nelli sikerrel eladta az Espace-t. Biztos jól ráérzett, jól jön egy kis pénzügyi puffer, ezek a letelepedős hetek rendesen leszívják a pénztárcát.