2014. december 25., csütörtök

Az első amerikai Szentesténk

Dec. 25.
Kitartottunk az európai ünneplési ceremónia mellett, Szenteste hozták az angyalok a feldíszített karácsonyfát és az ajándékokat. Itt leginkább karácsony első napjának reggelén történik az ajándékbontás. Ez abban is tükröződött, hogy a 10 órás ünnepi misén csak félházas volt a templom. Tegnap este viszont két esti mise is volt, 10-kor és éjfélkor. A fiúk a tizesre mentek Carollal, hogy ma sokat aludhassanak (most helyi idő szerint fél kettő múlt, s Bencét még mindig nem láttuk).
Érdekes volt dél körül skypeolni a Kuthyakkal, akik már túl voltak az ajándékbontáson és a vacsin is. Jó volt látni Bettit is, nem volt egyedül.
Szóval, a megszokottak szerint zajlottak az események, a betlehemi pásztorjátékot leszámítva, mert hogy azt nem ismerik errefelé (a Betlehemet pedig nativity sett-nek nevezik). Volt csengő csilingelés (borospohár és kiskanál formájában), mennyből az angyal a you tube-ról, olvasmányok és imák magyarul és angolul - Carol ismerősünk is velünk ünnepelt, neki nincs itt családja.
Kinga hordta szét a fa alól az ajándékcsomagokat - a fa melletti amerikás csizma alaku díszzokniban is volt ez-meg-az. A fiúk kaptak smart watch-ot, hogy titkosügynökként is telefonálgathassanak egymásnak. Kinga fő ajándéka egy American girl baba volt, sokat játszik vele. Családilag kaptunk egy Kindle olvasót, meg is vettük még aznap este rá a Hobbitot és a Lord of the Rings-et, egykötetes változatban. Megyün ktovábbá január elején egy hétre Floridába - kaptam egy meghívást a Florida University-re, s azt egészítjük ki néhány nappal, bejárva a nevezetességek egy részét.
A vacsora az ünnep színvonalához illően fenomenális volt. Kinga szerint ez volt életel legfinomabb ráksalátája (mondjuk a saláta részét nem ette meg). A szaftját frissen sült kaláccsal verseny-tunkoltuk. Carol is el volt ragadtatva, bár ő a mi kajáinkra mindig azt mondja, hogy luoisianai jellegűeket, azaz "south kitchen"- szerűen eszünk. A szokásos Wellington szűzérme is fincsi volt, amerikai leveles tésztából, ami talán egy kicsit édeskésebb volt az otthoninál. Kiegészítettük egy kis marhahússal is.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése