Maggi-re várva

december 18.

Kutyaismerkedős sütizés Rachelnál

Bizony, holnap megkapjuk Maggit két hétre! Ma este hozza át Raquel a kutya holmijait, úgyhogy valami helyet kell keresni neki. Kinga természetesen azt szeretné, ha a szobájában lakna, de nem gondoljuk, hogy ez szerencsés ötlet lenne...Talán a konyhában, vagy a nappaliban. Majd meglátjuk. Különben mi is várjuk, kíváncsi vagyok, hogy milyen élmény lesz! Az biztos, hogy nagyon cuki kis kutya, Raquel szerint az ég világon semmi gond nincs vele. Naponta két séta, ezek során dudu ( ez a kutyakakit jelenti ), meg pisi ( ennek is van valami neve, de most hirtelen nem jut eszembe), és kész is van! Kinga már nagyon profi ebben, mármint a sétáltatásban meg a duduztatásban! A múltkor ketten vittük sétálni Maggit, és Kinga szakértő módon magyarázta nekem, hogy hány darab dudu az egészséges, hányszor pisil, stb. Legalább lesz program a szünetre! Hétfőn ugyanis kezdődik a "winter holiday", majd jan. 5-én kezdődik újra a tanítás.

Sokat úsznak búvártalppal

Az úszóedzések folytatódnak természetesen, még szenteste napján délelőtt is van! Aztán 25-én szünet, 26-án megint lehet menni, és végig a egész szünetben! Mikor látta az edző az arcomra ennek hallatán kiülő döbbenetet, csak ennyit mondott: " Yes, Mrs.Toth, this is America!" , és jót nevetett! A fiúk egyébként azt mondták, hogy lehet, hogy egyszer-kétszer elmennek, végül is belefér az idejükbe. Marci egyébként kezdi aratni a babérokat, a legutóbbi úszóversenyen ő nyerte a 100 méter mell számot! Bencével ők a legjobb mellúszók a csapatban, ők ússzák a legjobb időket. Bence emellett még gyorsban is nagyon jó. Hihetetlenül sokat erősödtek, főleg Marci, jó döntés volt az úszást választani! Az edző el is szomorodott, mikor megtudta, hogy a jövő félévtől Bence nem jár már az Adams-be, nem tudja erősíteni az iskolai csapatot. Azért az úszást nem hagyja abba, a "Michiana Stars"-ban tudja folytatni, ott, ahová Kinga is jár. Marci meg márciustól csatlakozik hozzájuk, addig az iskolai csapatban úszik.


Az első közös séta


Titi tegnap este jött haza Chicagoból, most volt az utolsó munkanapja a Loyolán. Bizony, ez is bekövetkezett, most egy időre vége az ingázásnak. Ez a része nem volt jó, mármint az ingázás, de egyébként nagyon-nagyon jól érezte magát ott, igazán jó emberek között volt. Spencer mindenben segítette, igazi barátot szerzett Titi a személyében. Biztosan jó lesz a Notre Dame-on is, csak ott is ki kell alakítani a dolgokat. Holnap, azaz pénteken találkozik Titi az itteni fogadóprofesszorával, hétfőn pedig a jogi kar dékánhelyettesével. Szóval, teljes gőzzel előre!
Zajlik már a karácsonyi készülődés is, szép sorban sütöm a sütiket, a karácsonyi menüt is megbeszéltük a gyerekekkel. A két ünnep között, hacsak nem lesz nagy hó, várjuk Craiget és Christine-t, Betti hostszüleit Nebraskából. Igazából Wisconsinba mennek, egy korábbi hostgyerekük öccsét meglátogatni, és felénk is elnéznek. Kedves tőlük! A megszokotthoz képest nyugisabb lesz az ünnep, kevesebb rokonnal, és utazással, de most ez van. Majd jövőre bepótoljuk!