2015. január 13., kedd

Szokjuk az egyetemet

Január 13.
Ma délelőtt is rekord hideg volt, 16 fok mínuszban, még szerencse, hogy kiválóan sütött a napocska. Ma is csak Kinga ment iskolába, Marci még beteg - tegnap sikerült a biztosításunkat használva megvizsgáltatani a Klinika "walk in" részlegénél, kapott antibiotikumot és antihisztamint a náthás torkára. Csak két napra írták ki, holnap már valószínűleg megy, ha nem lesz láza. Bencét tegnap "elengedték" a gimiből, csak egy egylapos űrlapot kell kitölteni a váltáshoz.
Ahogy hazajöttünk, vasárnap este Nelli is influenzás lett, klasszikus végtagfájdalmas, lázas változatában. Még ma is gyengélkedett (tegnap gyógyító erejű tyúkhúslevest főztem kis beteg családomnak).
Ma reggel nézegettem a térképet, a legmesszebre, amit mentünk délre több mint 2000 km volt (Miami) - olyan, mintha otthonról fognánk magunkat és leutóznánk Anatóliába, vagy Szicíliába, vagy Barcelónába (vagy kb. Szentpétervárra, ha keletre indulna az autó). Ezek után biztos mások lesznek a perspektívák.
A tanító Jézus
Bencével részt vettünk életünk első Notre Dame-os óráján. A katolikus egyház társadalmi tanítása és a társaságok irányítása a témája, egy kb. velem egykorú, holland származású tanár tartotta. Majdnem tele volt egy 40 fős terem.. Érdekes élmény volt, hogy imával, egy üdvözléggyel (Heil Mary...) kezdte a tanítást! Bencével a hátsó sorban ültünk és szorgalmasan figyeltünk. Ha minden igaz, Nelli majd fog járni erre az órára.
A jogi kar, hátulnézetben
Délután kiváltottam az ID kártyámat, érdekes, hogy lehet vele bizonyos helyeken és boltokban fizetni is. Megkaptam az autó parkoló kártyát is. Lesz egy külön szobám, ami nagy kincs, a vendégoktatók nagy része egy közös nagy szobán osztozik. A második emeleten van, az emberi jogi központban. Kicsit tágasabb, mint a chicagói, van benne egy fogadó asztalka is két székkel - diákoknak, családtagoknak... és ablaka is van. Beüzemeltem az e-mail rendszert is.

Négy óra után indultam hazafele, kipróbáltam milyen gyalog. Ragyogó napsütés, 10 fok mínuszban, 36 perc alatt értem haza, kicsit csúszkálgatva.

Öt körül Kingát elvittem úszni, ügyesen csinálja, igaz a végén lecsúszott az ugródobról, kicsit meghorzsolta az oldalát. Fájdalomdíjul kapott a throftstore-ban egy Barbie-s autót, én meg Bettinek vettem egy igaz, nagy tollpaplant, továbbá két jó kést. A szomszédos kisállatboltba is bekönyörögte magát Kinga, kellett venni a nyuszinak kaját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése