Tegnap este megérkezett Titi Chicagoból, újból teljes a létszám! Bence vezetett ki az állomásra ( kb 15-20 percnyire van tőlünk), és vissza, nagyon jól csinálja! Nyugodtan, magabiztosan vezet. Jó érzés azért, hogy bármi történjen, van még egy vezetőképes személy a családban.
Ma elintéztük Kinga oltásának ügyét is, azt hiszem... Azért vagyok bizonytalan ebben a kérdésben, mert kicsit nehéz az amerikaiak felfogása ezügyben. Nálunk ugyanis más az oltási protokoll, mint itt, és ezt kicsit nehéz volt velük megértetni. Kétszer is kaptunk levelet az iskolai védőnőtől, először arról, hogy Kingának az összes oltása hiányzik ( holott becsatoltuk beíratkozáskor az oltási könyv másolatát ). Másodszor a szerinte hiányzó oltások pótlására szólított fel, határidőt tűzve, hogy ezt meddig tehetjük meg. Ha nem, így szólt a fenyegetés, a gyerekünket kirakják a suliból! Jaj! Ijedtünkben bementünk az iskolák központi igazgatóságára, ahol van egy speckó osztály, ahol csak ezzel foglalkoznak. Ott viszont visszaküldtek minket az iskolai védőnőhöz, hogy beszéljük meg vele a dolgot. No, ezt is megtettük, elmeséltük neki, hogy az általa hiányolt oltásokat nálunk majd 11 ill. 14 éves korban fogja Kinga megkapni, a bárányhimlőn meg szerencsére átesett, nem kellett oltani. Tudományosan bólogatott nagyokat, úgy tűnik, hogy megértette.
Egyébként sem maradunk itt huzamosan, úgy értem, hogy évekig, akkor meg ne szórakozzunk már itt oltásokkal, nem Afrikából jöttünk! Mindenesetre ünnepélyesen megígérte, hogy nem fog több levelet küldeni. Úgy legyen!
A suliban összefutottunk Kinga tanítónénijével is, aki nagyon dicsérte Kingát. Mára egy bemutatkozó prezentációt kellett készíteni egy nagy kartonpapírra ( honnan jöttem, mi a kedvenc ételem, ünnepem, hobbim, stb.),amit el kellett mesélni az osztály előtt. És Kinga elmesélte ügyesen. Lehet, hogy kézzel-lábbal, de elmondta! Tegnap közölte velünk, hogy szeret Amerikában lenni. De, azért hiányzik neki sok minden otthoni dolog, személy. Főleg Levi meg Bogi.
Délelőtt nekiláttam sonkás kiflit sütni, részben ez lesz az ebéd, összegyúrtam a tésztát, megkelesztettem, stb., mikor ráébredtem, hogy nincs mivel kinyújtanom a tésztát. Tébláboltam kicsit a lakásban, hátha ihletet kapok valahonnan, mikor megpillantottam Kinga baseball ütőjét. Ez az! Pont, mint egy nyújtófa! Jól megtisztogattam, és kiválóan kinyújtottam vele a tésztát. Annyira jól működött, hogy nem is veszek igazit. Ha jól emlékszem, 10 dollárért láttam valahol egy kicsi méretűt. Na, ezt megspórolom. A sonkás kifli is remek lett, Titi lemeózta már.
Ma délelőtt megérkezett a téli tüzelőnk is. Két kandalló is van a házban, jó lesz majd begyújtani a téli hidegben. Nagyon fenyegetőznek itt a téli hideggel, többen is mondták már, úgyhogy lehet benne valami...Holnap reggel megyünk Chicagoba, de előtte még skypolunk Bettivel! Eddig hetente tudtunk beszélni, jó lenne, ha ezt tartanánk. Nagyon tetszik neki az egyetem, meg az önálló élet, büszkék is vagyunk rá nagyon, hogy milyen ügyesen intézi a dolgait!
Marci halmozza az ötösöket föleg matekból és angolból, 93%-osan teljesített eddig. Azt hiszem, hogy érik a szintemelés mindkettőből. A többi tárgyból is jó, de azok a szövegek miatt nehezebbek.
Bence azt tervezi, hogy hetente két napot dolgozni fog, van is egy tippje az egyik fiútól. Ez a gyerek mosogat egy belvárosi étteremben, óránként 14 dollárért ( szerintem ne számoljátok át, mert infarktust kaptok!), ami nem rossz , legalább lesz egy kis zsebpénze.
No, ennyit mára, megyek teríteni, meg majd a gyerekekért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése